A szaunázás története

Északi nomád törzsek már tízezer évvel ezelőtt megalkották az első szaunázásra alkalmas objektumokat, melyek egyszerű, fűtött, a földbe  vagy hóba ásott lyukak voltak. A vaskorban már kunyhó formában jelentek meg, az első feljegyzések a finn szaunáról 1112-ból származnak. A szaunaköveket akkoriban még egy kőből készült sütőn hevítették, a fatüzelésű szerkezettel nagyjából fél nap alatt tudták elérni a kívánt hőmérsékletet, a füst pedig befeketítette a kunyhó belső falait.

 A fémből készült kályhával érte el később végleges formáját a finn szauna, mely már kéménnyel rendelkezett, és sokkal hatékonyabban hevítette a szaunaköveket. Ma a legtöbb szauna hasonló elven működik, annyi különbséggel, a kályha elektromos, és nem fatüzelésű.

 Az 1950-es években kifejlesztett elektromos szaunakályha a tömegeknek is könnyebben elérhetővé tette a szaunázást. A finnek utazásaik során már évszázadokkal ezelőtt terjesztették a szaunakultúrát, Amerikába például 1638-ban jutott el a Delaware-ben letelepedő finnek segítségével.

Hosszú élet?

Régóta tudni, hogy a rendszeres szaunázás segíthet a szív egészségének megőrzésében. Emellett több tanulmány is arra mutat, hogy a szaunázás megnöveli az élethosszt, valamint tovább marad egészséges és fitt az ember idős éveiben is. A Kelet-Finnországi Egyetem kutatói 2300 középkorú férfit követtek nyomon átlagosan 20 éven keresztül. A férfiakat három csoportba sorolták aszerint, hogy hetente milyen gyakran szaunáztak. A férfiak látogatásonként átlagosan 14 percet töltöttek a 175 fokos melegben. A vizsgálat során a hetente 1-szer szaunázó férfiak 49%-a, míg a heti 2-3 alkalommal szaunázók 38%-a, a heti 4-7 alkalommal szaunázóknak pedig csak 31%-a hunyt el a vizsgálat időtartama alatt. A gyakori szaunázás a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke okozta halálozás alacsonyabb arányával is összefüggésbe hozható volt.

Egészségügyi hatások 

Általánosságban a szaunázás kifejezetten jó a különböző izom- és ízületi fájdalmak enyhítésére, akár krónikus, akár akut helyzetről van szó, beleértve az arthritis által okozott fájdalmakat. Javítja a keringést, fokozza az anyagcserét, szépíti a bőrt, erősíti az immunrendszert, növeli az inzulinérzékenységet. Számtalan tanulmány igazolja, hogy a szaunázás hatékony lehet még olyan betegségek kezelésében is, mint például a krónikus fáradtság szindróma.

Természetes antidepresszáns

Számtalan tanulmány, és a több ezer éves hagyomány és személyes tapasztalat is azt mutatja, hogy a szaunázás pozitívan hat a hangulatra mind akut módon, mind hosszútávon. Nem csak a közvetlen hatása ismert, mint hangulatjavító, élénkítő hatású tevékenység, de hosszú távon is javíthatja az általános hangulatot, és csökkentheti a stresszt. Emellett az erős, többkörös szaunázási program kifejezetten megkönnyíti az elalvást, és pihentető alvást biztosít. 

A szaunázás hatására jelentősen megemelkedik a dopamin-felszabadulás, mely egy a motivációval és jókedvvel összefüggésbe hozható neurotranszmitter, és a béta-endorfin, egy neuropeptid hormon. Ezek az anyagok eufóriaérzetet, valamint jobb hangulatot, energiát, nyugalomérzetet és jobb fájdalomtűrést hoznak elő.

Mozgás - emberi növekedési hormon (HGH)

A szaunázás javítja az edzés izomfejlesztő, sejtnövekedéssel járó hatását, mivel az edzés utáni fehérje-degradáció csökkentépsével hatékonyabbá válik a fehérje-szintézis. Az emberi növekedési hormonnak rendkívül fontos szerepe van nemcsak a regenerációban, de az izmok fejlődésében és az állóképesség fejlődésében is.

 Az edzés utáni szaunázás bizonyítottan hatékony módszer az izomfejlődés és regeneráció javítására, hiszen különböző tanulmányok szerint az emberi növekedési hormon termelődése a szaunázás hatására megugrik - egy menet után átlagosan 140%-al. Egy másik tanulmány szerint kettő 15 perces menet 30 perc pihenéssel elválasztva ötszörösére, azaz 500%-al emelte ezt. Igen extrém eset, de egy bizonyos tanulmány szerint napi 2 egyórás szaunázás 3 nap alatt 1600%-al növeli a HGH-termelést. A szaunázásnak az emberi növekedési hormon hatásai miatt jellemzően anabolikus (a szervezet fehérjegazdálkodását szabályozó, izomzat felépítését támogató) hatása van. 

Egy tanulmány kimutatta, hogy három héten keresztül heti kétszeres, 30 perces, edzés utáni szaunázás 32%-kal megnövelte azt az időt, ami a résztvevőknek a kimerültségig való eljutáshoz kellett futás közben, tehát effektíve 32%-al javította állóképességüket - ha futásról van szó.

Szív-és érrendszer

A szaunázás alapvetően javítja vagy hatékonyabbá teszi számtalan kardiovaszkuláris mechanizmus működését. Csökkenti a nyugalmi pulzust, valamint megnöveli a szervezet hőtűrő képességét, ezáltal nagy terhelés alatt pedig csökken az átlagos testhőmérséklet. Növeli a szív saját vérkeringését, javítja a vázizomzat vérkeringését, és a vérplazmanövelő hatása miatt hatékonyabbá teszi az oxigén eljutását az izomszövetekbe, a bőrbe és egyéb szövetekbe is. 

Finn, vagy infra - melyik jobb?

A finn szauna és az infraszauna használata is megemeli a testhőmérsékletet és a bőr felületének hőmérsékletét egyaránt, azonban vannak lényeges különbségek a két típus között. Míg a finn szauna a levegőt hevíti fel, és magas (70-100 celsius) levegőhőmérsékletet képez a szaunában, az infrahullámok mélyen behatolnak a szövetekbe és belülről melegítik fel a testet, azonban az infraszaunában a levegő hőmérséklete nem olyan magas - 40 és 70 celsius közötti, de általában inkább a tartomány alsó vége jellemző. 

A páratartalom nem variálható, hiszen nincsenek szaunakövek, és jellemzően alacsonyabb, mint a tradicionális finn szaunában. A pulzusszám jóval kevésbé emelkedik meg, mint a finn szauna használata során, ez bizonyos emberek számára kedvező lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az infraszauna hamarabb és jobban megizzaszt, mint a finn szauna. A méregtelenítő hatékonyság így elképzelhető, hogy jobb az infrasugárzós szaunáknál. Emellett a komolyabb verejtékezés ellenére az infraszauna használata során lényegesen kevesebb elektrolitot veszít az emberi szervezet, mint a finn szauna használata során.

Mind a finn, mind az infraszauna használata kifejezetten egészséges időtöltés, és hatékony stresszoldó tevékenység, azonban a szaunázáshoz tudományosan köthető pozitív egészségi hatások javarésze olyan kutatások eredményeként ismert, melyek finn szaunát használtak a tanulmány során, valamint jellemzően nem manipulálták a szauna páratartalmát a szaunakövekre való víz locsolásával, hanem stabilan tartották azt, az adott szauna alaphelyzetben, a kívánt hőmérséklettel természetesen elért páratartalmával. 

Természetesen az infraszauna használata is minden bizonnyal hatékony és egészséges módja a szaunázásnak, azonban mivel ez a technológia relatíve új a finn szaunához képest, így nem áll rendelkezésre annyi információ és tapasztalat róla, mint amennyi a finn szaunáról. Fontos szempont lehet még az is, hogy az infraszauna átlagos áramfogyasztása kb. egyharmada a finn szaunáénak, valamint kevesebb időbe telik a felmelegedése.